A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének szervezésében megkezdődött a X. Szőlészeti és Borászati Konferencia Egerben. 'A magyar borok versenyképességéért' alcímet viselő, négy napos rendezvénysorozat fő témája a magyar borok marketingje, valamint a szőlőtermesztési és borászati technológiák fejlesztése. Az előadásokon túl szakmai bemutatók és az észak-magyarországi borvidékek meghatározó borászatainak bemutatkozása egészítik ki a rendezvényt.

 

Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg ma délelőtt a X. Szőlészeti és Borászati Konferenciát Egerben. A miniszter kiemelte: a magyar borászat a jelenlegi versenyben csak a minőségi kategóriában tudja megállni a helyét a világpiacon. Ezt elősegíti az Európai Unió borreformja, amely a többi között előírja az eredet meghatározását és a földrajzi árujelzők használatát - tette hozzá.

Az asztali borok esetében ugyanakkor a magyar borászat versenyképességét rontja a szállítási költségek drasztikus csökkenése, aminek nyomán például az ausztrál vagy a chilei borok a nagy távolság ellenére, a magyar tömegterméknél kedvezőbb áron tudnak megjelenni az európai piacon - tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: a tömegtermék kategóriában a versenyképességet a tranzitköltségek csökkenése mellett az is akadályozza, hogy a hazai 80 ezer hektáros termőterület az évi, mintegy 3,5 millió hektoliteres termelésével csak egy nagyobb francia borvidék méreteinek felel meg - fűzte hozzá. Ez a helyzet különös figyelmet igényel a szőlőtermelők és a borászok részéről, vagyis a minőség érdekében működnie kell egyfajta szakmai, etikai kódexnek - szögezte le.

Gráf József elmondta: a borász szakma segítségének köszönhetően Magyarország eredményesen tudott tárgyalni az Európai Unió borreformjának megfogalmazása során. Ez alapján a magyar borágazat évről-évre több forráshoz jut, először sikerült elérni, hogy számos régi tagállamhoz képest, például Ausztriához, vagy Portugáliához viszonyítva nagyobb hektáronkénti támogatáshoz jut az ágazat Magyarországon.

"A másik igen fontos eredmény, hogy úgynevezett nemzeti borítékot képezhetünk, amelynek keretében a saját karakterünknek és céljainknak megfelelően oszthatjuk el a kivágási, illetve telepítési támogatásokat" - mondta a miniszter. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 1,5 milliárd forintnyi forgalomba hozatali járulékot nem kell adóként befizetni a borászatoknak, hanem mintegy 60 százalékát, vagyis egymilliárd forintot promócióra, a piaci pozíciók erősítésére fordíthatja a szakma.

(forrás: MTI - eger.hu ) - Gyöngyös Online

Szólj hozzá a fórumon!