Kétmilliárdos beruházás Egerben - Habis László polgármester az Agoráról
2010. március 11-én, csütörtökön a Városháza dísztermében Habis László, Eger polgármestere sajtótájékoztatót tartott, melynek apropója az Agora program Támogatási Szerződése, valamint az Agria Agora arculati pályázat eredményhirdetése volt. Erről kérdeztük a polgármestert.
- Mesélne az Agora programról? Hogyan jutottak el idáig?
- Az Agora a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében, két fordulóban meghirdetett beruházási program, amelynek célja az egyes térségek közötti kulturális, infrastrukturális fejlettségbeli különbségek mérséklése, a meglévő közoktatási és közművelődési rendszerek összekapcsolása. A Magyarországon mindeddig példa nélküli Agora program kétfordulós pályázatán 8 megyei jogú város kap lehetőséget arra, hogy egy (alapvetően kulturális célzatú) nagyberuházást valósítson meg. A nyertes városok Eger mellett: Szekszárd, Békéscsaba, Szolnok, Tatabánya, Kaposvár, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza. A programban résztvevő városok fontosnak tartják a „kultúra várost épít” elv érvényesítését. Az Agora program keretében megépülő új épületek, illetve újjászerveződő, megújuló intézmények tehát olyan korszerű szolgáltató-helyek lesznek, ahol a gazdag kulturális kínálaton kívül a településen működő intézmények, vállalkozások, de a helyi és környező települések lakossága is számos egyéb szolgáltatást érhet el. A programra elkülönített forrás 14,6 mrd Ft, melyből Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az Agria Agora projektre 1 745 745 641 Ft-ot nyert el a második fordulós pályázat elbírálását követően.
- Miért van erre a központra szüksége Egernek? Mi volt a fő cél? A meglévő lehetőségeket szeretnék egy magasabb szintre emelni, vagy eddig nem létező szolgáltatásokat szeretnének bevezetni az egriek életébe?
- A prosperáló városok ma már nem nélkülözhetik a hosszú távú tervezés gyakorlatát, ami egyrészt feltételezi a város egészéről való jövőbeli gondolkodás/gondoskodás felelősségét, másrészt az egyes ágazatokra vonatkozó stratégiákat és az ezek közötti összhangot (pl. az oktatás és a gazdaságfejlesztés egymásra gyakorolt hatása fontos eleme ennek a tervezésnek).Az önkormányzati testületek felkészült szakemberek bevonásával alkotják meg azokat a stratégiákat, amelyek biztosítják a konkrét fejlesztésekhez szükséges támogatások elnyerésének feltételeit. A több száz milliós és több milliárdos projekteknek már legalább öt-tíz éves előkészítettsége van minden esetben, még akkor is, ha egy program konkrét formája egy adott pályázati kiíráshoz alkalmazkodva alakul ki. A pályázati kiírás tehát minden esetben egy lehetőség, egy formai keret, amibe beillesztheti a város a saját elképzeléseit. Az Agora program is kb. öt éve tartó folyamat végeredménye, amely időszakban a kultúrában dolgozók és a civil közösségek együttesen keresték a legjobb megoldást és válaszokat. Széles körben ismert, hogy a város adottságai okán igazán jó megoldások nem születhettek azokban a műemléki épületekben, amiket a város a kultúra számára kijelölt (a Trinitárius templom, a Kis Zsinagóga, a Vitkovics-ház, a Művészetek Háza stb.) A számunkra kedves, és a város arculatát jelentősen befolyásoló épületek egyrészt szűkös terekkel rendelkeznek, amelyek lehatárolják a befogadóképességet nézőszám és műfajok tekintetében, másrészt műemléki jellegük miatt megoldhatatlan műszaki problémákat hordoznak (parkolás, vizesedés, akadálymentesítés, áthallás, rossz akusztika stb.) A hosszú évek óta tartó útkeresésnek lehet végső pontja az Agora beruházás, egy olyan létesítmény, amelyet valóban arra a funkcióra alkottak, amire használni is fogják.
A kulturális szempontok érvényesítése mellett a város számára fontos az is, hogy a megépülő létesítmény integrálódjon a város szövetébe, abba a komplex, a jövőképet meghatározó városi stratégiába, amelynek eredményét az utánunk jövő generációk élvezhetik. A beruházás összhangot teremt az Érsekkert tengelyén a város régi és új arculata között: Az Agora új városképet mutat az alakuló közlekedési csomóponttal, egyben jelzi a 21. századi dinamizmust, míg a belváros turisztikai célú fejlesztései az örökség megőrzését, a szellemi és tudásközpont imázst hivatottak erősíteni.
- Mi volt az Agria Agora arculati pályázat lényege? Mi alapján bírálták a beérkezett pályaműveket?
- A pályázat célja, hogy az arculat tükrözze a létesítmény jellegét, és a város dinamikus, megújulásra vágyó, 21. századi ritmusát. Elérendő cél, hogy az új arculatot Eger lakói és a városban élő ifjúság magukénak érezhessék, az arculati elemek az identitás erősítését szolgálják.
Az arculati koncepció lényege: az Agria Agora egy multifunkcionális közösségi központ, a város kreatív pólusa, amely a város szívében, a fiatalok, a családok, a sportolók által kedvelt helyen, az Érsekkertben épül meg. Az Agria Agora egy összekötő kapocs a történelmi belváros ódon, meghitt, tudást átadó műemléki környezete, és a zöldfelületben gazdag, dinamikusan fejlődő városrész megújításra váró csomópontjai között. Ez a várost, és a kistérséget összekötő objektum a megújuló környezeti és szellemi energiák ötvözetének mintaprojektje, amelyben a két energiamező együtthatása foglalja össze a program központi definícióját.A pályázat tehát tágabb értelemben nem csak egy épület arculatának, hanem egy dinamikus, fejlődésre váró, megújulni vágyó város víziójának megjelenítését célozza. Az Agria Agora egy hely, ahol fogható a város ritmusa, egy élhető város életformája. Ennek az életformának alapja a közösségi érzés, az egészség, a környezettudatosság, a tanulás, a kultúra, a sport, a hagyományok őrzése, új hagyományok teremtése, és egymás tisztelete.
A pályázat a meghirdetett ütemezés szerint zajlott le. A megadott határidőre 25 pályamunka érkezett be a Hivatalba. A felhívás elérte a célját, mert sikerült a legszélesebb körben megszólítani azokat az alkotókat, akik akár művészként, akár grafikusként tevékenykednek, megoldásaikkal kreatív, átgondolt, igényes megfogalmazásokat tártak elénk. A résztvevők között szép számmal köszönthettünk ismert egri grafikai tervezőket, művészeket, de hasonló számban pályakezdő, és ún. amatőr tervezőket egyaránt. A szakmai zsűri március 5-én értékelte a terveket és az első szűrést követően négy munkát választott ki, amelyek megfeleltek az elvárásoknak. Ezt követően egy újabb szűrés után a zsűri egybehangzó szavazata alapján választották ki a győztes munkát.
- Az Agora a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében, két fordulóban meghirdetett beruházási program, amelynek célja az egyes térségek közötti kulturális, infrastrukturális fejlettségbeli különbségek mérséklése, a meglévő közoktatási és közművelődési rendszerek összekapcsolása. A Magyarországon mindeddig példa nélküli Agora program kétfordulós pályázatán 8 megyei jogú város kap lehetőséget arra, hogy egy (alapvetően kulturális célzatú) nagyberuházást valósítson meg. A nyertes városok Eger mellett: Szekszárd, Békéscsaba, Szolnok, Tatabánya, Kaposvár, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza. A programban résztvevő városok fontosnak tartják a „kultúra várost épít” elv érvényesítését. Az Agora program keretében megépülő új épületek, illetve újjászerveződő, megújuló intézmények tehát olyan korszerű szolgáltató-helyek lesznek, ahol a gazdag kulturális kínálaton kívül a településen működő intézmények, vállalkozások, de a helyi és környező települések lakossága is számos egyéb szolgáltatást érhet el. A programra elkülönített forrás 14,6 mrd Ft, melyből Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az Agria Agora projektre 1 745 745 641 Ft-ot nyert el a második fordulós pályázat elbírálását követően.
Madártávlati kép az Érsekkerttel
- Miért van erre a központra szüksége Egernek? Mi volt a fő cél? A meglévő lehetőségeket szeretnék egy magasabb szintre emelni, vagy eddig nem létező szolgáltatásokat szeretnének bevezetni az egriek életébe?
- A prosperáló városok ma már nem nélkülözhetik a hosszú távú tervezés gyakorlatát, ami egyrészt feltételezi a város egészéről való jövőbeli gondolkodás/gondoskodás felelősségét, másrészt az egyes ágazatokra vonatkozó stratégiákat és az ezek közötti összhangot (pl. az oktatás és a gazdaságfejlesztés egymásra gyakorolt hatása fontos eleme ennek a tervezésnek).Az önkormányzati testületek felkészült szakemberek bevonásával alkotják meg azokat a stratégiákat, amelyek biztosítják a konkrét fejlesztésekhez szükséges támogatások elnyerésének feltételeit. A több száz milliós és több milliárdos projekteknek már legalább öt-tíz éves előkészítettsége van minden esetben, még akkor is, ha egy program konkrét formája egy adott pályázati kiíráshoz alkalmazkodva alakul ki. A pályázati kiírás tehát minden esetben egy lehetőség, egy formai keret, amibe beillesztheti a város a saját elképzeléseit. Az Agora program is kb. öt éve tartó folyamat végeredménye, amely időszakban a kultúrában dolgozók és a civil közösségek együttesen keresték a legjobb megoldást és válaszokat. Széles körben ismert, hogy a város adottságai okán igazán jó megoldások nem születhettek azokban a műemléki épületekben, amiket a város a kultúra számára kijelölt (a Trinitárius templom, a Kis Zsinagóga, a Vitkovics-ház, a Művészetek Háza stb.) A számunkra kedves, és a város arculatát jelentősen befolyásoló épületek egyrészt szűkös terekkel rendelkeznek, amelyek lehatárolják a befogadóképességet nézőszám és műfajok tekintetében, másrészt műemléki jellegük miatt megoldhatatlan műszaki problémákat hordoznak (parkolás, vizesedés, akadálymentesítés, áthallás, rossz akusztika stb.) A hosszú évek óta tartó útkeresésnek lehet végső pontja az Agora beruházás, egy olyan létesítmény, amelyet valóban arra a funkcióra alkottak, amire használni is fogják.
A tervezett bejárati homlakzat esti képe
A kulturális szempontok érvényesítése mellett a város számára fontos az is, hogy a megépülő létesítmény integrálódjon a város szövetébe, abba a komplex, a jövőképet meghatározó városi stratégiába, amelynek eredményét az utánunk jövő generációk élvezhetik. A beruházás összhangot teremt az Érsekkert tengelyén a város régi és új arculata között: Az Agora új városképet mutat az alakuló közlekedési csomóponttal, egyben jelzi a 21. századi dinamizmust, míg a belváros turisztikai célú fejlesztései az örökség megőrzését, a szellemi és tudásközpont imázst hivatottak erősíteni.
- Mi volt az Agria Agora arculati pályázat lényege? Mi alapján bírálták a beérkezett pályaműveket?
- A pályázat célja, hogy az arculat tükrözze a létesítmény jellegét, és a város dinamikus, megújulásra vágyó, 21. századi ritmusát. Elérendő cél, hogy az új arculatot Eger lakói és a városban élő ifjúság magukénak érezhessék, az arculati elemek az identitás erősítését szolgálják.
Az arculati koncepció lényege: az Agria Agora egy multifunkcionális közösségi központ, a város kreatív pólusa, amely a város szívében, a fiatalok, a családok, a sportolók által kedvelt helyen, az Érsekkertben épül meg. Az Agria Agora egy összekötő kapocs a történelmi belváros ódon, meghitt, tudást átadó műemléki környezete, és a zöldfelületben gazdag, dinamikusan fejlődő városrész megújításra váró csomópontjai között. Ez a várost, és a kistérséget összekötő objektum a megújuló környezeti és szellemi energiák ötvözetének mintaprojektje, amelyben a két energiamező együtthatása foglalja össze a program központi definícióját.A pályázat tehát tágabb értelemben nem csak egy épület arculatának, hanem egy dinamikus, fejlődésre váró, megújulni vágyó város víziójának megjelenítését célozza. Az Agria Agora egy hely, ahol fogható a város ritmusa, egy élhető város életformája. Ennek az életformának alapja a közösségi érzés, az egészség, a környezettudatosság, a tanulás, a kultúra, a sport, a hagyományok őrzése, új hagyományok teremtése, és egymás tisztelete.
Színházterem kialakítását is tervezik
A pályázat a meghirdetett ütemezés szerint zajlott le. A megadott határidőre 25 pályamunka érkezett be a Hivatalba. A felhívás elérte a célját, mert sikerült a legszélesebb körben megszólítani azokat az alkotókat, akik akár művészként, akár grafikusként tevékenykednek, megoldásaikkal kreatív, átgondolt, igényes megfogalmazásokat tártak elénk. A résztvevők között szép számmal köszönthettünk ismert egri grafikai tervezőket, művészeket, de hasonló számban pályakezdő, és ún. amatőr tervezőket egyaránt. A szakmai zsűri március 5-én értékelte a terveket és az első szűrést követően négy munkát választott ki, amelyek megfeleltek az elvárásoknak. Ezt követően egy újabb szűrés után a zsűri egybehangzó szavazata alapján választották ki a győztes munkát.
MCOnet-Kovács Tünde
További Hírek : Eger Online - www.egeron.hu
Szóljon hozzá a fórumon!