Szűkebb hazánkban mindenütt méltóságteljesen, konfliktusok nélkül zajlottak az 1956-os megemlékezések.

Egerben ugyanakkor többen kivonultak a színházi ünnepségről az 56-os Szövetség szónokának beszéde alatt.

Egerben október 23-án, reggel nyolc és kilenc óra között zenés ébresztő köszöntötte a város lakóit, majd fél tizenegytől a Helyőrségi Fúvószenekar adott térzenét a Hatvani kapu téren. A Gárdonyi Géza Színházban tizenegy órakor kezdődött az ünnepség, amelynek szónoka Schrötter Tibor, az "56-os Szövetség Regionális Szervezetének vezetőségi tagja volt. Schrötter szerint 1956 az 1945-től tartó folyamat eredménye volt, az embereknek elegük lett a kommunista diktatúrából. S a forradalom alatt ugyan az egész világ buzdított bennünket, de senki sem jött segíteni. A megtorlás miatt háromszázezren menekültek Nyugatra, tízezrek kerültek börtönbe. Nem azért áldozták vérüket az 56-os hősök, hogy ma a dollárhiénák tudatos gyűlöletkeltéssel megosszák Magyarországot. - A D-209-es vezetésével adóforintokból behívták az országba a gyűlölet szakértőjét, Ron Werbert - fogalmazott a szónok. Nem volt elég negyvenévi rabszolgaság, a kamat rabszolgáivá akarunk válni? - tette fel a kérdést. Szerinte Magyarország ismét azt fogja mondani, hogy elég.

A szónoklat - amelyről annak hangneme miatt többen is kivonultak - után a színház művészei adtak műsort. A teátrum előtt a hősi emlékműnél hallható volt az "56-os pályázatíró verseny első helyezett diákja, Pál Balázs (Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium) munkája, majd dr. Tóth Ferenc, az ''56-os Szövetség Egri Szervezete elnökének beszéde következett. Ő egyebek mellett arról szólt, hogy az úgynevezett konszolidáció éveiben 472 embert végeztek ki, ami nem elévülő tett. A forradalom az iskolák mai tananyagaiban nincs még a helyén. Rendszerváltást színlelve a "szájmagyarok" kisajátították a forradalmat a becsvágy, az egyéni karrier érdekében.

Az ünnepséget koszorúzás zárta.

Gyöngyösön az egykori Nemzetőrség épületénél rendezett megemlékezésen a MIÉP kivételével valamennyi párt városi szervezete képviseltette magát a koszorúzók között. A rendezvény méltósággal, negatív felhangoktól mentesen zajlott. Keresztesi József alpolgármester a tizenegy éves fejjel megélt 56-os forradalmi eseményeket saját akkori emlékei segítségével elevenítette fel. Beszélt arról, hogyan alakult át a gyerekek szemében a pártház vörös csillagának leverésével kezdődő izgalmas kaland feszültséggé és félelemmé. Felidézte a kínos lassúsággal érkező fővárosi hírek, tanára titokzatos eltűnésének hatását, az átvonuló szovjet csapatok és az egyre-másra kivándorló rokonok, barátok emlékét. Miután az önkormányzat, a pártok, az intézmények és a civil szervezetek megkoszorúzták az épület falán elhelyezett emléktáblát, a megemlékezés a Mátra Művelődési Központban folytatódott, ahol Holló Erzsébet és Ombódi András zenés irodalmi összeállítását, a Glória 1956-ot a Berze Nagy János Gimnázium diákjai mutatták be.

A Mátraaljai Polgári Körök Szövetsége a gyöngyösi Kolping Házban várta megemlékezésre a város és környéke közönségét. Az egybegyűlteket dr. Mánya Kristóf köszöntötte, hangsúlyozva, hogy az 1956-os forradalomban részt vevő egyszerű emberek bátorsága ma már, az eltelt évtizedek távolából szemlélve egyre inkább megítélhető. Az ünnepségen irodalmi és zenés műsorral tisztelegtek a forradalom és hősei emléke előtt, felidézve a gyöngyösi eseményeket is, korabeli források alapján.

Füzesabonyban a Házasságkötő terem adott otthont a műsoros megemlékezésnek. Az ünnepi beszédet Sípos Attila önkormányzati képviselő, a Városi Könyvtár igazgatója tartotta. A szónok többek között 1956 üzenete kapcsán hangsúlyozta: az egészséges politikai közgondolkodás egyet kell értsen "A zsarnokság kisarjadhat balról is, jobbról is, de a szabadságnak nincs pártállása!" megállapítással. Az utókor feladata, hogy keresse, a megtörténtekből mi volt az érték, a maradandó, az elismerésre és követésre méltó, mi az, ami a múlt tapasztalataiból ma is hasznosítható.

A rendezvény - amely a modern polgári köztársaság kikiáltása előtt is fejet hajtott - gyertyagyújtással és néma felállással ért véget, a Szózat hangjaira.

Hevesen, a hagyományokhoz híven az Eötvös József középiskola diákjai idézték fel zenével és prózával az 1956-os eseményeket. A Művelődési Házban megtartott rendezvényen színvonalas előadásban szólalt meg a forradalom emlékezete úgy, ahogyan azt a művészek látják.

Forradalmunk legfőbb vágya, a semlegesség ebben a világban értelmét vesztette. A piacgazdálkodás kikerülhetetlen útja a jövendő egységes Európájába vezet. Alkalmazkodnunk kell hozzá gondolkodásunkban és viselkedési formáinkban, gazdaságunk átszervezésével is -jelentette ki Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere a szerda esti megemlékezésen, amelyre megtelt a városi könyvtár nagyterme. A település vezetője úgy fogalmazott: ma már tudatában vagyunk annak, milyen folyamatokat indított el a forradalom 12 napja, amelynek eredménye mai függetlenségünk lett. Beszédét követően Kelemen Csaba színművész 1956, te csillag című irodalmi összeállítását hallgathatták meg a jelenlévők.

Hatvanban a Mártírok emlékművénél tegnap Kocsis István, az Ady Endre Könyvtár igazgatója szólt az egybegyűltekhez, méltatva 1956 történelemformáló erejét, majd a település vezetése nevében Érsek Zsolt polgármester és dr. Fehér Oszkár alpolgármester helyezték el az önkormányzat koszorúját az obeliszk talapzatánál. Őket a pártok, a helyi intézmények és társadalmi szervezetek képviselői követték, majd a megemlékezés a városi könyvtárban folytatódott, ahol Sümeghy György művészettörténész megnyitotta a Fotók, rajzok, festmények "56-ról című kiállítást.

Ugyancsak tegnap, a Mártírok emlékművénél külön megtartott ünnepségen emlékeztek meg a forradalom kitöréséről a Politikai Foglyok Országos Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum helyi vezetői és tagjai.

Pétervásárán csütörtökön délután a római katolikus temetőben tartottak megemlékezést egy Salgótarjánban elesett "56-os fiatalember sírhelyénél. Az általános iskolások műsora után Pál László polgármester mondott beszédet.

(Heves Megyei Hírlap)