Országos kampányhét a fenntarthatóság elveinek megfelelő mezőgazdaságért és élelmiszertermelésért.

A Friends of the Earth (Föld Barátai) nemzetközi szervezettel és a Fauna Egyesülettel együttműködve a Magyar Természetvédők Szövetsége második alkalommal szervezi meg 2003. október 14-19. között az "Élelem és mezőgazdaság" akcióhetet. Az országos rendezvénysorozat keretében a szervezők fel kívánják hívni a lakosság figyelmét a környezetbarát mezőgazdaság, a helyi termékek és a biogazdálkodás előnyeire. A rendezvénysorozat célja a vásárlási szokások ésszerűsítése, a jó minőségű, magyar termékek népszerűsítése. Az MTvSz és a Fauna helyi szervezetei hét városban (Budapest, Debrecen, Szombathely, Békéscsaba, Nyíregyháza, Szeged, Kőszeg) rendeznek utcai akciókat, szerveznek előadásokat.

A rendezvény háttere

Általános (Európai Uniós) helyzet
Az Európai Unió élelmiszertermelése és mezőgazdasága megérett a változtatásra: a jelenlegi mezőgazdasági és élelmezési politikák nem biztosítják az egészséges táplálékkal való ellátást. A talaj, a levegő, a vizek elszennyeződtek az intenzív mezőgazdasági termelés következtében. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) eredeti célja a gazdák és a minőségi élelmiszertermelés támogatása volt, azonban jelenleg mégsem ez történik. Az EU által a Közös Agrárpolitikára elköltött évi 40 milliárd euró jelentős része a mezőgazdaság iparosítását és a környezetszennyezést segíti elő. A pénz nagy részéből a nagyobb gazdálkodók és mezőgazdasági cégek részesülnek: a CAP támogatások 70%-át a gazdák 20%-a kapja. A CAP-ból támogatott export pedig sérti a fejlődő országok érdekeit, mivel a helyi termelőket kiszorítja a piacról.

Magyarországi helyzet
Itthon kevesen tudják, hogy a hazai boltok polcain található élelmiszerek választéka jelentős mértékben már ma is EU Közös Agrárpolitikájának (CAP) eredménye, de a közelgő EU-csatlakozás után ez még inkább így lesz. Mi több, gazdáinknak is eszerint kell majd termelniük. A változtatás ezért már most, a csatlakozás előszobájában is érdekünk.
Az EU Közös Agrárpolitikájának két pillére van:
CAP I. pillér: termékalapú támogatás, tehát a mezőgazdasági termelő minél többet termel, annál nagyobb támogatást kap - intenzív termelésre ösztönöz.

CAP II. pillér: vidékfejlesztési, ökoszociális támogatások - nem csak a termelést támogatja, hanem a mezőgazdaság egyéb teljesítményét is (természet-, környezet-, tájvédelem, foglalkoztatás), ilyenek pl. az agrár-környezetvédelmi támogatások.
Magyarország a Koppenhágai Megállapodás során az első pillért részesítette előnyben, a második pilléres támogatások csak 36%-ot tesznek ki a teljes EU támogatásból, ezzel az összes csatlakozó ország közül az utolsó helyre kerültünk (a csatlakozó országok átlaga 52%). Ezen felül Magyarország lehetőséget kapott a második pillér mentén igényelt támogatások egy részének az esetleges átcsoportosítására direkt kifizetéssé. Ennek az átcsoportosításnak nem szabad megtörténnie!

1999-ben megszületett a magyar agrár-környezetvédelmi program, de két évig nagyon kevés érdemi dolog történt. A tavalyi esztendőben, 2002-ben volt először elkülönített forrás az agrár-környezetvédelmi programokra, ennek nagysága 2,5 mrd Ft volt, amely az idén 4,5 mrd Ft-ra nőtt. Az igény körülbelül kétszerese volt a támogatási keretnek még úgy is, hogy a program még nem eléggé ismert a gazdák körében.

Rendkívül fontos, hogy a kormányzat jelentős tájékoztató és szemléletformáló programokat indítson az agrár-környezetvédelem terén, és sürgősen készítse fel az EU támogatások fogadására az intézményrendszert.

Miként kell megváltoztatni a mezőgazdasági és élelmiszerpolitikát?!
Ökológiai feltételekhez kötni minden mezőgazdasági kifizetést.

A mezőgazdasági támogatások kifizetését környezeti követelmények teljesítéséhez kell kötni. A jelenlegi terület- és kvótaalapú kifizetéseket egy olyan jutalékkal kell felváltani, melyet minden fenntartható módon kezelt mezőgazdasági terület után kifizetnek.

A "lokalizáció" bátorítása a globalizáció helyett
Az új Közös Mezőgazdasági Politikának nem lehet célja a világpiaci verseny támogatása, ehelyett a helyi és regionális kereskedelmet kell előnyben részesítenie. Az exporttámogatásokat meg kell szüntetni.

Több forrást vidékfejlesztésre

A Közös Agrárpolitika költségvetésének nagyobb részét a vidéki környezet és megélhetés védelmére kell költeni. Ez azt jelenti, hogy támogatni kell a biogazdálkodást, a természetes gazdálkodást, a biológiai sokféleség védelmét, a helyi fajtákat, továbbá újra kell éleszteni a helyi feldolgozó létesítményeket és a helyi terjesztés eszközeit.
Előnyben részesíteni a kisebb gazdaságokat
A környezeti elveknek megfelelő tájgazdálkodás általában sokkal szélesebb rétegeknek nyújt megélhetést, mint az intenzív, nagy gazdaságok. Az agrár-környezetvédelem támogatása a foglalkoztatás javulásával jár együtt.

Mit tehetnek az egyes emberek: "az vagy, amit eszel"?
A fogyasztók vásároljanak helyi gazdáktól, vegyenek fenntartható módon termelt árut és bioterméket, válasszanak az évszaknak megfelelő élelmiszert.
A biogazdálkodás a mezőgazdálkodás olyan megközelítése, ahol a cél környezetileg és gazdaságilag is fenntartható mezőgazdasági rendszerek létrehozása. Jobb a környezetnek, jobb az állatoknak, és a fogyasztónak is jobb.
A helyi termelés és a helyi gazdák piacának támogatása erősíti a kapcsolatot a fogyasztók, a termény és a gazdák között. A termelői piac lehetővé teszi a fogyasztók számára a közeli kapcsolatot a termelőkkel, ezáltal megtanulják értékelni a gazdálkodás és az elfogyasztott élelem közötti kapcsolatot. A helyi termelés és elosztás ösztönzi a biológiai sokféleséget a mezőgazdaságban, csökkenti az energiaigényes szállítást, és segíti a helyi gazdaságok és a helyi közösségek megerősödését. Az élelmezési lánc lokalizálása által visszakerül a hatalom a gazdák és a fogyasztók kezébe.