A kimérőhelyek működéséről készített felmérést a KSH. A borkimérésekről 2000 őszén született kormányrendelet, amely kimondja, hogy csak önkormányzati engedéllyel működhetnek.

Az északi régióban 2003-ban 21 ezer 416 hektár szőlőterületet regisztráltak az egri, a mátraaljai, a bükkaljai és a tokaji borvidéken –áll a tanulmányban. Ez a terület az ország szőlőterületének a 26 százalékát jelenti. Az érintett régió akkor az országban leszüretelt termésből 27 százalékkal részesedett, melynek a 98 százalékát feldolgozták, s a Dél-Alföld után a legtöbb bort készítették. Ennek köszönhetően a régióban 2003 végén 565 borkimérés működött, s a felmérések szerint csak a Közép-Dunántúlon volt több. Ezek nagy részét az őstermelők tartották fenn. A tapasztalatok szerint az egyéni vállalkozók által működtetett kimérések száma kisebb volt, míg a társas vállalkozóké meghaladta az országos arányt. A legtöbb borkóstoló Tokaj-Hegyalján várta a vendégeket. Ezt követte a Mátraalja, Eger és a Bükkalja. Érdekességnek számít, hogy a települések közül – nemcsak a régióban, hanem országosan is – a legtöbb borkimérést, összesen száznégyet, Egerben működtettek. A hevesi megyeszékhely ezzel messze megelőzte a második Sopront, ahol 78, illetve a harmadik Szekszárdot, ahol 63 borkimérést regisztráltak.