Kiadásra váró életrajzok
Több városban is publikáltak már hasonló életrajzi lexikont, a Magyar Athénként nevezett Egerben is haszonnal forgathatná ezt tanár, diák, turista és lokálpatrióta egyaránt - állítják a szakemberek.
Az Egri Életrajzi Kislexikon kéziratának áttekintése után a Dobó István Vármúzeum szakemberei fogalmazták meg a fenti véleményt Kiss Péter megjelenésre váró munkájáról. Az érseki levéltáros korábban számos érdekes helytörténeti kiadvánnyal jelentkezett, így kerülhetett az érdeklődők kezébe a megyeszékhely utcanévadóit, majd a művelődéstörténet itteni személyiségeit bemutató, illetve az 1848/49-es események helyi vonatkozásait tartalmazó kötet. A kutató szerint ezek adták az alapját a legújabb összeállításnak, melybe hozzávetőlegesen 650 életrajz került bele bizonyos elkerülhetetlen átfedésekkel. Erre példa Markhot Ferenc, akiről utcát neveztek el a városban, ugyanakkor abban a vonatkozásban is említésre méltó személy, hogy a magyar orvosképzés elindítója volt, s így - mint jelentős egyéniség - helyet érdemelt a mostani lexikonban is.
Vagy a Nánássy Mihályné, aki az 1848/49-es szabadságharc idején a megyeszékhelyre érkező Kossuth Lajost köszöntötte, akkori beszédét ma is értékes és hiteles történelmi dokumentumként őrzi az utókor.
A hosszas és kitartó munkával összeállított kötet új elemeket is tartalmaz, ugyanis az előző kiadványokban nem szerepeltek iparosok, kereskedők, illetve a polgári szervezetekben, közigazgatásban tevékenykedő személyek, holott ők is említésre méltó örökséget hagytak maguk után. Itt van például Kánisz Dezső (1856-1932), aki 1910-ben Ferencz Józseftől - nagyecséri előnévvel - nemességet kapott banki, illetve kereskedelmi tevékenységéért. További érdekességként említi Kiss Péter, hogy a város két csaknem azonos nevű embert adott a világnak: az egyik Lenkey János, a 48-as honvéd tábornok, a másik pedig Lenkei Károly volt. Az utóbbit elismert jazz-komponistaként tartották számon, akinek a szerzeményei Londont is meghódították, ennek ellenére mégis szegényen és magányosan halt meg itthon.
Az anyaggyűjtés során a szerző igyekezett kikerülni a szubjektivitást, munkája során az volt a vezérelv, hogy a kötetben szereplő személyek a város szempontjából fontos emberek legyenek, akiknek a munkássága ma is értékként kezelhető. A másik meghatározó szempont volt, hogy olyan segédanyag kerüljön ki a nyomdából, ami alapvető forrásként használható a helytörténeti szakkutatásban és az oktatásban egyaránt.
A kiadásra váró kötet mindként szempontból hiánypótló - állapították meg a Heves Megyei Levéltár kutatói, akik szerint a szerző személye garancia a teljességre törekvésnek, a precízségnek, s a korrektségnek. Ugyancsak érdeklődve várják a kötet megjelenését a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár szakemberei, akik örömmel fogadnák a kézikönyv jellegű kiadványt, mert - tapasztalataik szerint - napjainkban megnövekedett a helyi információk iránti igény, s a ma emberét mind inkább foglalkoztatja szülőföldjének múltja.
S bár a lexikon kiadásához számos érintett ajánlott támogatást, a kellő pénz még nem jött össze, így kérdéses, hogy a téma iránt érdeklődők valójában mikor vehetik majd kézbe a hasznos művet.
Heves Megyei Hírlap
Vagy a Nánássy Mihályné, aki az 1848/49-es szabadságharc idején a megyeszékhelyre érkező Kossuth Lajost köszöntötte, akkori beszédét ma is értékes és hiteles történelmi dokumentumként őrzi az utókor.
A hosszas és kitartó munkával összeállított kötet új elemeket is tartalmaz, ugyanis az előző kiadványokban nem szerepeltek iparosok, kereskedők, illetve a polgári szervezetekben, közigazgatásban tevékenykedő személyek, holott ők is említésre méltó örökséget hagytak maguk után. Itt van például Kánisz Dezső (1856-1932), aki 1910-ben Ferencz Józseftől - nagyecséri előnévvel - nemességet kapott banki, illetve kereskedelmi tevékenységéért. További érdekességként említi Kiss Péter, hogy a város két csaknem azonos nevű embert adott a világnak: az egyik Lenkey János, a 48-as honvéd tábornok, a másik pedig Lenkei Károly volt. Az utóbbit elismert jazz-komponistaként tartották számon, akinek a szerzeményei Londont is meghódították, ennek ellenére mégis szegényen és magányosan halt meg itthon.
Az anyaggyűjtés során a szerző igyekezett kikerülni a szubjektivitást, munkája során az volt a vezérelv, hogy a kötetben szereplő személyek a város szempontjából fontos emberek legyenek, akiknek a munkássága ma is értékként kezelhető. A másik meghatározó szempont volt, hogy olyan segédanyag kerüljön ki a nyomdából, ami alapvető forrásként használható a helytörténeti szakkutatásban és az oktatásban egyaránt.
A kiadásra váró kötet mindként szempontból hiánypótló - állapították meg a Heves Megyei Levéltár kutatói, akik szerint a szerző személye garancia a teljességre törekvésnek, a precízségnek, s a korrektségnek. Ugyancsak érdeklődve várják a kötet megjelenését a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár szakemberei, akik örömmel fogadnák a kézikönyv jellegű kiadványt, mert - tapasztalataik szerint - napjainkban megnövekedett a helyi információk iránti igény, s a ma emberét mind inkább foglalkoztatja szülőföldjének múltja.
S bár a lexikon kiadásához számos érintett ajánlott támogatást, a kellő pénz még nem jött össze, így kérdéses, hogy a téma iránt érdeklődők valójában mikor vehetik majd kézbe a hasznos művet.
Heves Megyei Hírlap