A tavalyinál vélhetően szűkösebb forrásokból gazdálkodhat idén a Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht., amely ezért 2004-et az előkészítés évének szánja.

A Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht. rövid és középtávú terveit taglaló tájékoztató a megyei közgyűlés legutóbbi ülésén került a képviselők elé. Az anyagból egyebek mellett kiderül: szűkebb pátriánkban összesen 1168 kilométer közúthálózat tartozik a kht. fennhatósága alá.

Ebben az esztendőben a tavalyinál várhatóan szűkösebb keretből lesz kénytelen gazdálkodni a közútkezelő, ezért 2004-et elsősorban az előkészítés évének szánják. Ez - Szerencsi Gábor ügyvezető igazgató szerint - azt jelenti, hogy a korábbi időszakot jelentősen meghaladó mértékben terveznek úgy projekteket előkészíteni, hogy az ezt követő időszakban az építkezések megkezdődhessenek. E projektek sorában említi meg a képviselők elé tárt dokumentum az M25-öst, a hatvani elkerülő utat, az egri keleti elkerülő utat, a gyöngyösi elkerülő utat, valamint a Tarna-völgyi utat. Az említetteken túl a társaság ugyancsak a célok közt jelölte meg a mellékúthálózat felzárkóztatását, még akkor is, ha - fogalmaz az anyag - ezek javítása nem közvetlen GDP-növelő elem.

Az üzemeltetéssel kapcsolatos teendők sorában szerepel az út menti vízelvezető rendszerek tisztítása, helyreállítása, lévén a több évtizedes lemaradás a korábbi ár- és belvizek nyomán élesen megmutatkozott. E feladatnál a kht. az önkormányzatok közreműködésére is számít. Az ígéretek szerint a szerény anyagi lehetőségek ellenére a burkolatok és az azokon kívüli területek tisztán tartására is figyelmet kívánnak fordítani, ugyanakkor kívánalom - elsősorban a főutakon és a turisztikai területeken - a parkolók, pihenők bővítése is. Segíti a közútkezelő munkáját az ÚTMET-rendszer is, amely jelenleg 7 út menti meteorológiai állomásból áll, s méri a levegő hőmérsékletét, a pályahőmérsékletet, a harmatpontot, a csapadékot és a pálya sótartalmát. A kht. fejlesztési elképzelései között szerepel a közúthálózat műholdas helymeghatározása és a jelzőlámpák távfelügyeleti rendszerének kiépítése is. Szintén előrelépést jelentene, ha a nagy számban eltulajdonított jelzőtábla-oszlopokat egy műholdas rendszerrel azonosítani tudnák.

Ami pedig a fejlesztési elképzeléseket illeti: szűkebb pátriánkban is komoly kihívást jelent az úthálózat alkalmassá tétele az uniós szabványok átvételére. Ez - mutat rá az összeállítás - azért is fontos, mert az elmúlt évtizedben a megyei úthálózat-fejlesztés megtorpant, az M3-as autópálya mellett más gyorsforgalmi, illetve elkerülő út nem épült, sem a Phare-, sem a Széchenyi-plusz, sem pedig az ISPA-forrásokból nem történtek ilyen irányú beruházások. Ennek megfelelően az elkövetkező időszak teendői között szerepel a tengelyterhelés 11,5 tonnára való növelése, a veszélyes csomópontok átépítése a 3-as számú főúton Hatvannál, Gyöngyösnél és Kerecsenden, illetve Tarnaleleszen a 25-ös és a 23-as találkozásánál, elkerülő utak megépítése Hatvanban, Egerben, Gyöngyösön és Recsken, útkorszerűsítések, vasúti átjárók biztonságosabbá tétele, így például a káli felüljáró megépítése, továbbá kerékpárutak, járdák építésének támogatása.

Heves Megyei Hírlap