Lobbyznak a bortermelők
A tervek szerint február 16-án kezdi meg az Országgyűlés a bortörvény általános vitáját, s a már megkezdett egyeztetések, viták egyik állomásaként a minap fórumot tartottak a kérdésről, melynek házigazdája dr. Nagy Imre egri polgármester,
szocialista honatya, valamint az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa volt. A találkozón a tanács igazgatóválasztmánya mellett az egri borvidék legnevesebb bortermelői is részt vettek, de megjelent Karakas János, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának szocialista tagja, a bortörvény előterjesztője is.
Az elhangzottak, s a törvénytervezettel összefüggésben felmerült problémák, kérdések kapcsán Gál Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta, az egyik leglényegesebb kifogás az volt, hogy a jogszabály-javaslat nem fogalmazza meg konkrétan a védett eredetű borok hátteréül szolgáló intézményrendszer életre hívásának szükségességét, noha az Egri Bikavér, az Egri Bikavér Superior és a Debrői Hárslevelű esetében a közelmúltban már hatályba lépett az eredetvédelemről szóló miniszteri rendelet. Márpedig - tette hozzá Gál - ez minden jelentősebb bortermelő országban, így Franciaországban is jelen van. Ennek elmaradása az itteni borok versenyképességét rontja. Az intézményrendszer hiányosságai kapcsán rámutatott: továbbra sincs megfogalmazva a borvidéki érzékszervi minősítés, de továbbra is adósak vagyunk a borkategóriáknak a világpiaci elvárásokhoz való igazításával.
Gál Lajos optimizmusának is hangot adott, mert a lobbymunka eredményeként talán sikerül eredményeket elérni, ahol pedig nem, ott egyéni képviselői módosító indítványokkal kívánnak élni.
- Reméljük, sikerül konszenzusra jutnunk a későbbiekben, hiszen a lényeg, hogy ez a törvény a magyar bor eladhatóságát, a piacra jutását segítse - húzta alá a szakember.
Heves Megyei Hírlap
Az elhangzottak, s a törvénytervezettel összefüggésben felmerült problémák, kérdések kapcsán Gál Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta, az egyik leglényegesebb kifogás az volt, hogy a jogszabály-javaslat nem fogalmazza meg konkrétan a védett eredetű borok hátteréül szolgáló intézményrendszer életre hívásának szükségességét, noha az Egri Bikavér, az Egri Bikavér Superior és a Debrői Hárslevelű esetében a közelmúltban már hatályba lépett az eredetvédelemről szóló miniszteri rendelet. Márpedig - tette hozzá Gál - ez minden jelentősebb bortermelő országban, így Franciaországban is jelen van. Ennek elmaradása az itteni borok versenyképességét rontja. Az intézményrendszer hiányosságai kapcsán rámutatott: továbbra sincs megfogalmazva a borvidéki érzékszervi minősítés, de továbbra is adósak vagyunk a borkategóriáknak a világpiaci elvárásokhoz való igazításával.
Gál Lajos optimizmusának is hangot adott, mert a lobbymunka eredményeként talán sikerül eredményeket elérni, ahol pedig nem, ott egyéni képviselői módosító indítványokkal kívánnak élni.
- Reméljük, sikerül konszenzusra jutnunk a későbbiekben, hiszen a lényeg, hogy ez a törvény a magyar bor eladhatóságát, a piacra jutását segítse - húzta alá a szakember.
Heves Megyei Hírlap