Amikor valaki kölcsönkér tőlünk, gyakran teljesen automatikusan döntünk úgy, hogy segítünk neki, főleg, ha közeli rokonról van szó. De ha egy kicsit tudatosabban megnézzük ezt a témát, arra kell rájönnünk, ez a megoldás egyik félnek sem jó - legfőképpen persze nekünk, a hitelezőnek nem.

 

Aki kölcsönkér, az nem tud tartalékot képezni

 

A személyi pénzügyek szakértői óva intenek mindenkit attól, hogy bárkinek, aki a környezetükben megszorul anyagilag, segítsenek.

 

Mondhatjuk, hogy hiszen ez nem ajándék, meg fogjuk kapni, és ezért ‘illik’ meghitelezni a szegényebbet, de ez nincs teljesen így.

 

Ma már számos nagyon kedvező és könnyen megkapható személyi kölcsön van a piacon, még fapados kölcsönök is elérhetők.

 

 

Ha valaki lakáscélra - például átalakításra - szeretne támogatást, nem feltétlenül kell hosszan intézendő lakáshitelt felvennie, melyeknek jellemzően ma már igen kedvező a kamata. Akár tíz millió forintot is lehet személyi kölcsön esetén igényelni, és kedvező elbírálás esetén pár nap alatt megérkezik a pénz. Tehát lényegesen kevésbé indokolt ma már, hogy az ismerőseinktől, barátainktól kérjünk szívességi alapon kölcsön.

 

Ha valaki nem a bankhoz fordul, annak az lehet az oka, hogy nem tudná a törlesztőket fizetni, illetve hogy a pénzintézetek már nem állnak vele szóba. Biztos, hogy mi rá szeretnénk bízni a pénzünket?

 

A privát kölcsön a szakértők szerint nem más a hitelező fél szemszögéből, mint egy nagyon rossz és kockázatos befektetés. Hiszen vagy visszakapjuk a pénzünket, vagy nem.

 

Néha a jótanács is elég

 

A legjobb megoldás tehát valamely banki hitelt ajánlani a segítséget kérőnek. Akár hitelkalkulátorral találhatunk is ismerősünknek egy optimális verziót. Bármely szabad felhasználású hitelt elkölthet olyan célra, amilyenre csak szeretné.

 

Ha mégis amellett döntünk, hogy privát kölcsönt adunk barátunknak, családtagunknak, akkor ezt kössük össze egy privát ‘hitelbírálattal’. Kérdezzük meg, miből, milyen ütemezéssel juttatná vissza a kért összeget? (Talán már ez elveszi a kedvét az egész kölcsöntől.)

 

Emellett mindenképpen tegyük meg azt, amit szinte senki nem vesz komolyan, aki hitelez: kössük ki a visszafizetés végső határidejét. És amennyiben nem jut hozzánk vissza az a bizonyos összeg, ne hagyjuk annyiban, üljünk le a meghitelezett féllel, ha kell, segítsük őt tanácsokkal a kifizetésben. Semmiképpen ne hagyjuk veszni a pénzünket!

 

Jobb későn, mint soha - pénzügyi tudatosságra nevelés

 

Sokszor a szüleiktől kérnek a felnőtt gyerekek némi hitelt. Nehéz ennek ellenállni, ha van miből adni, de érdemes tudni a jószándékú felmenőknek: a gyerekek akkor járnak jobban, ha megtanulnak felelősséget vállalni a pénzügyeikért.

 

Egyébként minden szempontból jobb megoldás, hogyha valakin megesik a szívünk, inkább ajándékba, segélyként adjunk neki egy adott összeget, és nem hitelként. De az a legkevésbé stresszes, ha a személyi hitelek felé irányítjuk a megszorult ismerősünket.