Egerben a Hotel Eger-Parkban tartják 19. Európai Drosophila (muslica) kutatás kongresszust.

A Muslicával, mint modellfajjal századik éve folynak kutatások. Tőlük tudjuk, hogy miként működik a belső óránk, hogy milyen mutációk és hogyan vezetnek daganatok képződéséhez, hogy melyek a memória, az időskori elbutulás, vagy a meddőség molekuláris alapjai.

Ideális faj a genetikai, a sejt- és a molekuláris biológiai kutatásokhoz, mert gyorsan szaporodik, olcsón fenntartható, kevés kromoszómája van, könnyen kezelhető. A parányi muslicák a molekulák szintjén lényegében ugyanúgy „működnek” mint az emberek: ugyanazokból az elemekből vannak összeszerelve, mint mi, csak egy kicsit másként. A muslicák sok olyan alapvető törvényszerűség megismerését tették lehetővé, melyek nélkül szegényebb lenne életünk, egészségünk. Rajtuk tapasztalták meg, hogy tulajdonságaink kromoszómákba csomagolva öröklődnek, hogy génjeink gyöngyfüzérszerűen sorakoznak kromoszómáinkban. Azt, hogy az ő, és a mi testünk szerveződésének szabályai azonosak, hogy mik a fejlődési rendellenességek genetikai alapjai.

Az idei 19. konferencián a muslicakutatók hazai népes tábora mellett Európa és a világ 27 országából 370 kutató lesz jelen, köztük 1995. egyik Nobel-díjasa. Az augusztus 31- szeptember 3. között rendezett tanácskozáson a kutatók kicserélik tapasztalataikat, hogy a muslicákon végzett kutatások alapján még többet tudjunk meg magunkról, világunkról. A magyar kutatók – elsősorban a szegedi egyetem szakemberei – Európa élvonalába tartoznak. A muslicakutatások hasznosságát háromszor ismerték el Nobel-díjjal.

pcs