Szívhalál vagy gyógyulás?
Dráma a családnak és a társadalomnak az élete teljében lévő, egészségesnek hitt ember hirtelen szívhalála.
Ez az orvosok által már ismert szívbetegeknél csakúgy bekövetkezhet, mint azoknál, akiknél korábban nem diagnosztizáltak ilyen betegséget. A szívhalált az öntudat elvesztése előzi meg, és a heveny tünetek kezdetétől számított egy órán belül bekövetkezik.
A szív-érrendszeri halálozás 60-65 százaléka váratlanul lép fel, hirtelen szívhalál formájában, amely a világon mintegy hárommillió áldozatot jelent évente - tudtuk meg dr. Tóth Csabától, a Markhot Ferenc Kórház kardiológiai osztályát vezető főorvostól.
A legtöbb esetben kórházon kívül, többnyire otthon vagy közterületen történik a tragédia. A kórbonctani vizsgálatok szerint - szemben a közhiedelemmel - a heveny szívinfarktus közel sem a leggyakoribb oka a hirtelen szívhalálnak. Ugyanakkor tény, hogy a hirtelen szívhalált elszenvedett emberek 75 százalékánál az előzetesen ismert, vagy életében fel nem ismert régi szívizom-infarktus mutatható ki.
A hirtelen szívhalálhoz vezető, fokozott rizikót jelentő klinikai jeleket világszerte kutatják. A civilizált országokban a koszorúér-betegség és következményei felelősek 80 százalékban, a maradék eseteken a szívizombetegségek különböző típusai és a szívbillentyűk betegségei osztoznak. A fő okok mellett szerepet játszhatnak egyéb betegségek, a szív veleszületett vagy szerzett, szerkezeti és működésben megnyilvánuló elváltozásai. Bizonyos ártalmak a szívműködés elektromos és mechanikai összeomlásához vezetnek. A fokozott szimpatikus idegrendszeri hatások - túlzott pszichés izgalom, stressz-állapotok, extrém fizikai megterhelés - kiválthatják a szív elektromos instabilitását.
A hirtelen szívhalál fokozott rizikójának megítélését segítheti elő a hagyományos EKG-vizsgálat, esetleg a 24 órás EKG-monitorozással felismert komplex kamrai korai ütések, vagy egyéb szívritmuszavar. A koszorúér-betegség kimutatása terheléses EKG és izotópvizsgálattal lehetséges. Nagyon értékes információkat nyújt a szív szerkezeti és funkcionális állapotáról az ultrahangos vizsgálat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen, egymást kiegészítő vizsgálatok negatív eredményei sem adhatnak teljes biztonságot.
A hirtelen szívhalál folyamatának középpontjában a kamrafibrilláció, a szív elektromos katasztrófája áll. A kamrafibrilláció a szív jobb és bal kamrájának rendszertelen,
kaotikus ritmusát jelenti. Az újraélesztések során EKG-vizsgálattal majdnem mindig kamrafibrillációt észlelnek, éppen ezért lehet eredményes ilyenkor a szív súlyos ritmuszavarának megszüntetése. Ez egy egyszerű eszközzel történik, az úgynevezett defibrillátorral, melyet az újraélesztés kapcsán kívülről a mellkas falára helyeznek, és elektromos energia leadásával a súlyos ritmuszavar megszüntethető. Ilyenkor valóban minden perc számít, mert 10-15 percen túl már aligha van esély a túlélésre.
Napjainkban egyre elterjedtebbek a félautomata defibrillátorok. A korai defibrillálásnak kiemelkedő szerepe van, függetlenül attól, hogy a készülék gombját orvos, szakdolgozó, vagy éppen a helyszínen tartózkodó tűzoltó, rendőr, esetleg egy laikus nyomja meg. Az újraélesztés alapfokú lakossági nevelőprogramjának elterjedése, a speciális mentőszolgálat gyors megérkezésének, valamint a kórházi intenzív osztályok felkészültségének köszönhetően a hirtelen szívhalált elszenvedettek 25-30 százaléka megmenthető.
A betegek kezelését meghatározza a háttérben lévő szívbetegségek jellege, a koszorúerek állapota, a szív elektromos és mechanikai működésének adatai. A gyógyítás módszere különböző. Alapvetően fontos az ismert szívbetegek optimális kezelése, szakszerű gondozása. Bizonyos esetekben a szív katéteres beavatkozásai segíthetnek: például a koszorúerek tágítása vagy a pacemaker-terápia. Súlyosabb esetekben elkerülhetetlen a műtét. Az utóbbi évtizedek újdonsága a beültethető automata defibrillátor, amelynek hazánkban is több száz beteg köszönheti az életét.
Heves Megyei Hírlap
A szív-érrendszeri halálozás 60-65 százaléka váratlanul lép fel, hirtelen szívhalál formájában, amely a világon mintegy hárommillió áldozatot jelent évente - tudtuk meg dr. Tóth Csabától, a Markhot Ferenc Kórház kardiológiai osztályát vezető főorvostól.
A legtöbb esetben kórházon kívül, többnyire otthon vagy közterületen történik a tragédia. A kórbonctani vizsgálatok szerint - szemben a közhiedelemmel - a heveny szívinfarktus közel sem a leggyakoribb oka a hirtelen szívhalálnak. Ugyanakkor tény, hogy a hirtelen szívhalált elszenvedett emberek 75 százalékánál az előzetesen ismert, vagy életében fel nem ismert régi szívizom-infarktus mutatható ki.
A hirtelen szívhalálhoz vezető, fokozott rizikót jelentő klinikai jeleket világszerte kutatják. A civilizált országokban a koszorúér-betegség és következményei felelősek 80 százalékban, a maradék eseteken a szívizombetegségek különböző típusai és a szívbillentyűk betegségei osztoznak. A fő okok mellett szerepet játszhatnak egyéb betegségek, a szív veleszületett vagy szerzett, szerkezeti és működésben megnyilvánuló elváltozásai. Bizonyos ártalmak a szívműködés elektromos és mechanikai összeomlásához vezetnek. A fokozott szimpatikus idegrendszeri hatások - túlzott pszichés izgalom, stressz-állapotok, extrém fizikai megterhelés - kiválthatják a szív elektromos instabilitását.
A hirtelen szívhalál fokozott rizikójának megítélését segítheti elő a hagyományos EKG-vizsgálat, esetleg a 24 órás EKG-monitorozással felismert komplex kamrai korai ütések, vagy egyéb szívritmuszavar. A koszorúér-betegség kimutatása terheléses EKG és izotópvizsgálattal lehetséges. Nagyon értékes információkat nyújt a szív szerkezeti és funkcionális állapotáról az ultrahangos vizsgálat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen, egymást kiegészítő vizsgálatok negatív eredményei sem adhatnak teljes biztonságot.
A hirtelen szívhalál folyamatának középpontjában a kamrafibrilláció, a szív elektromos katasztrófája áll. A kamrafibrilláció a szív jobb és bal kamrájának rendszertelen,
kaotikus ritmusát jelenti. Az újraélesztések során EKG-vizsgálattal majdnem mindig kamrafibrillációt észlelnek, éppen ezért lehet eredményes ilyenkor a szív súlyos ritmuszavarának megszüntetése. Ez egy egyszerű eszközzel történik, az úgynevezett defibrillátorral, melyet az újraélesztés kapcsán kívülről a mellkas falára helyeznek, és elektromos energia leadásával a súlyos ritmuszavar megszüntethető. Ilyenkor valóban minden perc számít, mert 10-15 percen túl már aligha van esély a túlélésre.
Napjainkban egyre elterjedtebbek a félautomata defibrillátorok. A korai defibrillálásnak kiemelkedő szerepe van, függetlenül attól, hogy a készülék gombját orvos, szakdolgozó, vagy éppen a helyszínen tartózkodó tűzoltó, rendőr, esetleg egy laikus nyomja meg. Az újraélesztés alapfokú lakossági nevelőprogramjának elterjedése, a speciális mentőszolgálat gyors megérkezésének, valamint a kórházi intenzív osztályok felkészültségének köszönhetően a hirtelen szívhalált elszenvedettek 25-30 százaléka megmenthető.
A betegek kezelését meghatározza a háttérben lévő szívbetegségek jellege, a koszorúerek állapota, a szív elektromos és mechanikai működésének adatai. A gyógyítás módszere különböző. Alapvetően fontos az ismert szívbetegek optimális kezelése, szakszerű gondozása. Bizonyos esetekben a szív katéteres beavatkozásai segíthetnek: például a koszorúerek tágítása vagy a pacemaker-terápia. Súlyosabb esetekben elkerülhetetlen a műtét. Az utóbbi évtizedek újdonsága a beültethető automata defibrillátor, amelynek hazánkban is több száz beteg köszönheti az életét.
Heves Megyei Hírlap