Torzít a rangsor tükre
Meglehetősen negatív visszhangot váltott ki az a gimnáziumok és szakközépiskolák között végzett országos felmérés, ami a sorrendiséget a felvételi arányok és a felvételi dolgozat pontszámai alapján határozta meg.
A lista első negyven gimnáziuma között nem szerepel Heves megyei, míg a vegyes középiskolák közt hatodik helyen áll a Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium. Vajon ennyire lecsúszott a megyei oktatás színvonala? Vagy a pontszám-tükör torzít?
Természetesen mi is olvastuk ezt az országosan is közzétett rangsorolást - mondja dr. Petercsák Tivadarné, az egri Dobó István Gimnázium igazgatója -, de túlzottan nem háborodtunk fel rajta, mert egyedül a felvételi pontszámok alapján nagyon torz tükör készíthető. Azt minden középiskolában tanuló és tanító tudja, hogy a legjobban tanuló gyerekek felvételi nélkül juthatnak be a felsőfokú oktatási intézményekbe, a jog kivételével, még az orvosira is. Az egyetemek akkor is mentességet adnak a felvételi alól, ha a tanuló kitűnő, vagy megszerezte az adott szakra szükséges nyelvvizsgát. A sorrendiséget látva az sem világos, hogy melyik felvételi eredmény számít. Az első helyen megjelölt, és oda felvételt nyert tanulókat nézik? Vagy a második, harmadik helyre tett felsőoktatási intézménybe történő sikeres felvételi is számít? Úgy gondolom, hogy azt sem szabad kudarcként felfogni, ha a tanuló csak a második helyre tett egyetemre vagy főiskolára nyert felvételt.
A saját tapasztalataink azt mutatják, hogy a Dobó István Gimnáziumból a felsőoktatási intézmények jelzései alapján a végzős diákok 70-80 százaléka tanul tovább, de van olyan osztályunk, ahol ez 95 százalékos.
Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója, Gönczi Sándor mindenekelőtt azt igyekszik leszögezni, hogy minden középfokú oktatási intézménynek megvannak a maga feladatai, elvárásai, s az a lényeg, hogy ennek az elvárásnak megfeleljenek.
- Az első osztályosok körében végzett felmérés azt mutatja - hangsúlyozza az igazgató -, hogy a tanulók elsősorban azért választanak minket, mert a céljuk a felsőoktatási intézményekben történő továbbtanulás. Tehát nekünk az az értékmérőnk, hogy ennek az elvárásnak mennyire tudunk megfelelni. A statisztikai adatok szerint 1997 és 2002 között 72 százalékos volt a továbbtanulóink aránya, míg 2002-ben 76 százalék. Az osztályfőnökök jelzései alapján azonban akár a 80 százalék sem irreális. Ezzel a megye legjobban teljesítő gimnáziuma vagyunk, míg az országos lista 71. helyén szerepelünk. A rangsorolás elkészítőjével, Neuwirth Gáborral mi is beszéltünk, s ez a tanácskozás csak abban erősített meg bennünket, hogy nem minden információ jutott el hozzájuk. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a legtöbb információ birtokában készült a sorrendiség. Példa erre az, hogy a Szilágyi esetében nem tüntettek fel orvosi egyetemre felvételt nyert tanulót, míg mi tudjuk: van olyan volt diákunk, aki ma már orvostanhallgató. Tehát az adatok meglehetősen hiányosak voltak, ám azzal nem vitatkozunk, hogy a tendenciákat kifejezi.
A Lőrinciben működő Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatója, dr. Patócs László újabb szempontra világít rá, nevezetesen a térség gazdasági, társadalmi állapotára, amely alapvetően befolyásolja a középiskolába kerülő gyerekanyagot.
- Még az oktatáskutatók sincsenek egységes állásponton a tekintetben, hogy mi lenne az objektív mérés alapja - érvelt. - Ha egy városban több gimnázium van, ott lehetőség nyílik arra, hogy egy-egy középiskola elitképzővé alakuljon. A mi esetünkben térségi feladatokat kell ellátni, tehát a mi értékmérőnk az, hogy a felvett diákok közül hányan jutnak el az érettségiig. Hogy az első osztályba történő bekerülés nem azonos az érettségivel, azt az mutatja, hogy egy jelenleg végzős osztályunk 35 gyerekkel indult, s mára 15-en várják az érettségit. A térségi középfokú oktatást ellátó gimnáziumok esetében mérce lehet a környező települések általános iskoláiban történő felkészítés, s az is döntő lehet, hogy a tanulónak milyen szándékai vannak a jövőjével kapcsolatban. Nálunk is megfigyelhető, hogy aki egyetemre készül, az inkább elmegy a gyöngyösi Berzébe, míg aki csak egy érettségit szeretne, az a Március 15.-öt választja. Régebben divatos volt azt mondani, hogy a mérce a hozzáadott érték. Vagyis, hogy négy év alatt milyen ismeretekkel sikerült gyarapítanunk a gyermeket. Én ma is hajlok arra, hogy ez sokkal reálisabb értékmérő lehet.
A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium igazgatója, Czinder Péter sem tartja aggasztónak ezt a sorrendiséget, lévén a Berze a közelmúltban szerepelt egy országos lista élvonalában.
- Minden lista más-más szempontok alapján készül - mondta -, de talán a felvételi pontszámoktól többet mutat az országos versenyeken való részvétel és eredmény, az egy tanulóra eső nyelvvizsgák száma, a végzős gyerekek érettsége, intelligenciája. A beiskolázási körzet is mérvadó lehet, mert a nagyvárosokban léteznek tradicionálisan elitképző gimnáziumok, míg a kisebb városokban bizony nincs ilyen választási mód. Az, hogy egy iskola 80 százalékos továbbtanulási aránnyal büszkélkedhet, ez már nem mond semmit. Lényegesen árnyaltabban kell manapság ezt a kérdést elemezni.
Heves Megyei Hírlap
Természetesen mi is olvastuk ezt az országosan is közzétett rangsorolást - mondja dr. Petercsák Tivadarné, az egri Dobó István Gimnázium igazgatója -, de túlzottan nem háborodtunk fel rajta, mert egyedül a felvételi pontszámok alapján nagyon torz tükör készíthető. Azt minden középiskolában tanuló és tanító tudja, hogy a legjobban tanuló gyerekek felvételi nélkül juthatnak be a felsőfokú oktatási intézményekbe, a jog kivételével, még az orvosira is. Az egyetemek akkor is mentességet adnak a felvételi alól, ha a tanuló kitűnő, vagy megszerezte az adott szakra szükséges nyelvvizsgát. A sorrendiséget látva az sem világos, hogy melyik felvételi eredmény számít. Az első helyen megjelölt, és oda felvételt nyert tanulókat nézik? Vagy a második, harmadik helyre tett felsőoktatási intézménybe történő sikeres felvételi is számít? Úgy gondolom, hogy azt sem szabad kudarcként felfogni, ha a tanuló csak a második helyre tett egyetemre vagy főiskolára nyert felvételt.
A saját tapasztalataink azt mutatják, hogy a Dobó István Gimnáziumból a felsőoktatási intézmények jelzései alapján a végzős diákok 70-80 százaléka tanul tovább, de van olyan osztályunk, ahol ez 95 százalékos.
Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója, Gönczi Sándor mindenekelőtt azt igyekszik leszögezni, hogy minden középfokú oktatási intézménynek megvannak a maga feladatai, elvárásai, s az a lényeg, hogy ennek az elvárásnak megfeleljenek.
- Az első osztályosok körében végzett felmérés azt mutatja - hangsúlyozza az igazgató -, hogy a tanulók elsősorban azért választanak minket, mert a céljuk a felsőoktatási intézményekben történő továbbtanulás. Tehát nekünk az az értékmérőnk, hogy ennek az elvárásnak mennyire tudunk megfelelni. A statisztikai adatok szerint 1997 és 2002 között 72 százalékos volt a továbbtanulóink aránya, míg 2002-ben 76 százalék. Az osztályfőnökök jelzései alapján azonban akár a 80 százalék sem irreális. Ezzel a megye legjobban teljesítő gimnáziuma vagyunk, míg az országos lista 71. helyén szerepelünk. A rangsorolás elkészítőjével, Neuwirth Gáborral mi is beszéltünk, s ez a tanácskozás csak abban erősített meg bennünket, hogy nem minden információ jutott el hozzájuk. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a legtöbb információ birtokában készült a sorrendiség. Példa erre az, hogy a Szilágyi esetében nem tüntettek fel orvosi egyetemre felvételt nyert tanulót, míg mi tudjuk: van olyan volt diákunk, aki ma már orvostanhallgató. Tehát az adatok meglehetősen hiányosak voltak, ám azzal nem vitatkozunk, hogy a tendenciákat kifejezi.
A Lőrinciben működő Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatója, dr. Patócs László újabb szempontra világít rá, nevezetesen a térség gazdasági, társadalmi állapotára, amely alapvetően befolyásolja a középiskolába kerülő gyerekanyagot.
- Még az oktatáskutatók sincsenek egységes állásponton a tekintetben, hogy mi lenne az objektív mérés alapja - érvelt. - Ha egy városban több gimnázium van, ott lehetőség nyílik arra, hogy egy-egy középiskola elitképzővé alakuljon. A mi esetünkben térségi feladatokat kell ellátni, tehát a mi értékmérőnk az, hogy a felvett diákok közül hányan jutnak el az érettségiig. Hogy az első osztályba történő bekerülés nem azonos az érettségivel, azt az mutatja, hogy egy jelenleg végzős osztályunk 35 gyerekkel indult, s mára 15-en várják az érettségit. A térségi középfokú oktatást ellátó gimnáziumok esetében mérce lehet a környező települések általános iskoláiban történő felkészítés, s az is döntő lehet, hogy a tanulónak milyen szándékai vannak a jövőjével kapcsolatban. Nálunk is megfigyelhető, hogy aki egyetemre készül, az inkább elmegy a gyöngyösi Berzébe, míg aki csak egy érettségit szeretne, az a Március 15.-öt választja. Régebben divatos volt azt mondani, hogy a mérce a hozzáadott érték. Vagyis, hogy négy év alatt milyen ismeretekkel sikerült gyarapítanunk a gyermeket. Én ma is hajlok arra, hogy ez sokkal reálisabb értékmérő lehet.
A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium igazgatója, Czinder Péter sem tartja aggasztónak ezt a sorrendiséget, lévén a Berze a közelmúltban szerepelt egy országos lista élvonalában.
- Minden lista más-más szempontok alapján készül - mondta -, de talán a felvételi pontszámoktól többet mutat az országos versenyeken való részvétel és eredmény, az egy tanulóra eső nyelvvizsgák száma, a végzős gyerekek érettsége, intelligenciája. A beiskolázási körzet is mérvadó lehet, mert a nagyvárosokban léteznek tradicionálisan elitképző gimnáziumok, míg a kisebb városokban bizony nincs ilyen választási mód. Az, hogy egy iskola 80 százalékos továbbtanulási aránnyal büszkélkedhet, ez már nem mond semmit. Lényegesen árnyaltabban kell manapság ezt a kérdést elemezni.
Heves Megyei Hírlap