A tizenegy jelentkező városból hét, Miskolc, Pécs, Győr, Sopron, Budapest és Debrecen között Eger is tovább jutott az „Európa kulturális fővárosa 2010” cím elnyerésére kiírt pályázat második fordulójába – jelentette be Bozóki András kulturális miniszter.

A kulturális tárca tavaly októberben írta ki a pályázatot a cím elnyerésére. A későbbiekben nemzetközi szakértőkkel kiegészülő zsűri várhatóan szeptemberben hirdet győztest. Németország és Magyarország egy-egy városa 2010-ben lehet egy időre európai kulturális központ. A bizottság az első pályázati fordulóban, március elejéig "lefolytatja a tényleges tartalmi szűrést jelentő szakmai értékelő munkát". A második pályázati fordulóba ennek nyomán azok az újító jellegű projekt-tervek kerülnek, amelyek európai mérce alapján is kiemelkedő színvonalú programsorozatot irányoznak elő, továbbá az utóhasznosítás kérdését is szem előtt tartják. A második forduló bírálati szakaszában a kibővített bíráló bizottság szakmai ajánlást ad a kulturális miniszternek a cím odaítélésére alkalmasnak ítélt városra vagy városokra. Szakmai döntésében a bíráló bizottság indokolt esetben több város pályázatát is ajánlhatja a szakminiszternek. A szakmai bírálati szakaszt követően a kulturális miniszter javaslatot tesz a Kormánynak, amely a szakminiszter javaslata alapján még 2005-ben dönt a cím nyerteséről. A Kormány döntését követően Magyarország továbbítja a kiválasztott város pályázatát az Európai Unió illetékes szervezeteinek. A bizottság értékelése szerint az egri pályázat talán valamennyi közül a legkidolgozottabb. Az építészeti megoldások a többi pályázatéhoz viszonyítva átgondoltak, és látszik, hogy milyen egységes irányba mutatnak az egyes projekt-tervek. Az egri pályázat hatékony módon képes ötvözni a meglévő kulturális és turisztikai adottságokat a vizuális és technológiai régióközpontként való megjelenés új irányaival és igényével. Látható a város törekvése egy fiatalos, dinamikus, a város térszerkezetét is megváltoztatni képes kulturális önértelmezésre. Mindenképpen ki kell emelni azokat a részletes városrendezési terveket is, amelyek bár nem tekinthetőek kizárólag kulturális kérdésnek, kétségtelenül a városban élhető élet pozitív alakítását és a város fejlesztését célozzák, a pályázati kiírással teljes összhangban. Meg kell jegyezni azt is, hogy Eger városa fejenként hatszor annyit fordít saját forrásaiból kultúrára, mint amennyit ugyanerre a központi támogatásokból költ, azaz a város kultúra iránti elhivatottsága a tényleges működés szintjén is valószínűsíthető.
pcs