Új intézmények, növekvő létszámok
Az országosan hallható szűkös költségvetési év és racionalizálási kényszer ellenére a város olyan évet vár,
amikor hosszú idő után először nemcsak hogy megszorító intézkedésekre nem kényszerülnek, hanem új intézményeket is létrehoznak, létszámot növelnek és egymilliárd forintot fordítanak fejlesztésre.
A város legújabb kori történelmében most fordul először elő, hogy a költségvetésről szóló híreket nem a forráshiány nagyságával, hanem a fejlesztések volumenével kezdik. Az összeg nagysága a korábbi évekhez viszonyítva válik érzékelhetővé: az elmúlt 4 év alatt 1,2 milliárd forintot fordítottak beruházásra, tavaly 230 milliót. Az idén a fejlesztésekre fordítható összeg pedig eléri az egymilliárd forintot.
- Mindez azt jelenti, hogy hosszú idő után nem intézménybezárásról, hanem új intézmények nyitásáról beszélhetünk - mondta Kontra Gyula polgármester. - Átadjuk a Helytörténeti Kiállítótermet és megnyílik Kő Pál önálló, állandó tárlata. Mindez új foglalkoztatási helyeket is jelent. Ugyancsak munkahelyteremtő lesz az alatkai gondozóház kialakítása, hiszen a külterületi városrész idős lakosainak szociális igényeit figyelembe véve szükséges egy étkeztető, nappali foglalkoztató kialakítása, a házi takarítás, bevásárlás elvégzése, s ez feltételezi a gondozói hálózat megszervezését is. Ráadásul a közalkalmazottak bérfejlesztése sem marad el.
S hogy miből tevődik össze ez a fejlesztésre fordítandó egymilliárd forint? A szociális otthonra az idén 492 milliót, a szennyvíztelep korszerűsítésére 51 milliót, lakásépítésre 210 milliót, lakásépítési támogatásra 6 milliót, piaccsarnok-felújításra 75 milliót, rendezési tervre 20 milliót, útépítésre 80 milliót, intézményfejlesztésre, kútfúrásra, a polgármesteri hivatal akadálymentesítésére 20-20 milliót fordítanak.
- Elégedettek lehetünk a pályázati eredményekkel is - folytatta a városvezető -, hiszen összességében 20 százalékuk sikerrel szerepelt. Ez ugyan nem tűnik nagy számnak, ám jelentős összegekkel gyarapította a város költségvetését.
Kérdésünkre, vajon mi az oka ennek a sikerességnek, Kontra Gyula azt felelte:
- Úgy érzem, a pályázatokat kiírók figyelik a régiók, kistérségek igényeit, s ennek megfelelően reális elképzelésekkel jelentkezünk. Ezt támasztja alá az is, hogy tavaly a dél-hevesi kistérség 520 millió forinthoz jutott csak régiós és megyei forrásokból, míg a regionális fejlesztési tanács előző négyéves ciklusában összesen kaptunk 1,5 millió forintot.
Mindezen, első ránézésre döbbenetes számadatok mellett is lesz a városnak 155 millió forint működési forráshiánya. A hiánykezelésre azonban új változatot dolgoztak ki: a hiányt leosztják az intézményekhez, hogy gazdálkodó szervezetként segítsenek annak kezelésében, ám a város vezetése továbbra is a "túlélési manőver" végrehajtásában vesz részt.
Heves Megyei Hírlap
A város legújabb kori történelmében most fordul először elő, hogy a költségvetésről szóló híreket nem a forráshiány nagyságával, hanem a fejlesztések volumenével kezdik. Az összeg nagysága a korábbi évekhez viszonyítva válik érzékelhetővé: az elmúlt 4 év alatt 1,2 milliárd forintot fordítottak beruházásra, tavaly 230 milliót. Az idén a fejlesztésekre fordítható összeg pedig eléri az egymilliárd forintot.
- Mindez azt jelenti, hogy hosszú idő után nem intézménybezárásról, hanem új intézmények nyitásáról beszélhetünk - mondta Kontra Gyula polgármester. - Átadjuk a Helytörténeti Kiállítótermet és megnyílik Kő Pál önálló, állandó tárlata. Mindez új foglalkoztatási helyeket is jelent. Ugyancsak munkahelyteremtő lesz az alatkai gondozóház kialakítása, hiszen a külterületi városrész idős lakosainak szociális igényeit figyelembe véve szükséges egy étkeztető, nappali foglalkoztató kialakítása, a házi takarítás, bevásárlás elvégzése, s ez feltételezi a gondozói hálózat megszervezését is. Ráadásul a közalkalmazottak bérfejlesztése sem marad el.
S hogy miből tevődik össze ez a fejlesztésre fordítandó egymilliárd forint? A szociális otthonra az idén 492 milliót, a szennyvíztelep korszerűsítésére 51 milliót, lakásépítésre 210 milliót, lakásépítési támogatásra 6 milliót, piaccsarnok-felújításra 75 milliót, rendezési tervre 20 milliót, útépítésre 80 milliót, intézményfejlesztésre, kútfúrásra, a polgármesteri hivatal akadálymentesítésére 20-20 milliót fordítanak.
- Elégedettek lehetünk a pályázati eredményekkel is - folytatta a városvezető -, hiszen összességében 20 százalékuk sikerrel szerepelt. Ez ugyan nem tűnik nagy számnak, ám jelentős összegekkel gyarapította a város költségvetését.
Kérdésünkre, vajon mi az oka ennek a sikerességnek, Kontra Gyula azt felelte:
- Úgy érzem, a pályázatokat kiírók figyelik a régiók, kistérségek igényeit, s ennek megfelelően reális elképzelésekkel jelentkezünk. Ezt támasztja alá az is, hogy tavaly a dél-hevesi kistérség 520 millió forinthoz jutott csak régiós és megyei forrásokból, míg a regionális fejlesztési tanács előző négyéves ciklusában összesen kaptunk 1,5 millió forintot.
Mindezen, első ránézésre döbbenetes számadatok mellett is lesz a városnak 155 millió forint működési forráshiánya. A hiánykezelésre azonban új változatot dolgoztak ki: a hiányt leosztják az intézményekhez, hogy gazdálkodó szervezetként segítsenek annak kezelésében, ám a város vezetése továbbra is a "túlélési manőver" végrehajtásában vesz részt.
Heves Megyei Hírlap