Védelemre szoruló sírok
Sajátos kiképzésű kőkoporsó az 1830-as évekből
Csaknem három esztendeig tartó, aprólékos feltáró munka eredményeként a közelmúltban elkészült az a lista, amely a megyeszékhelyen védelemre szoruló nyughelyeket tartalmazza. Az előterjesztés várhatóan a jövő év elején a városi közgyűlés elé kerül.
A helytörténeti kutatásokkal foglalkozó szakemberek 2000 nyarán vágtak bele a nagy türelmet és rengeteg időt igénylő munkába, melynek során - a lajosvárosi és a felnémeti sírkert kivételével - a megyeszékhelyen lévő valamennyi kriptát és temetőt szemügyre vették. Az említett kettőt azért nem kereste fel Havas Horváth István, a városszépítő egyesület elnökségi tagja és Kiss Péter érseki levéltáros -, mert azokban a temetőkben nem nyugszanak olyan személyek, akik a feltárás szempontjai szerint érdekesek lettek volna.
A jegyzettömbbel és fényképezőgéppel felszerelkezett helytörténészek ez alatt a csaknem három esztendő alatt azoknak a nyughelyeit keresték meg, s térképezték fel, akik - függetlenül tevékenységi körüktől - a város egykori életében meghatározó szerepet játszottak, illetve valamilyen módon formálták azt.
S ha már ott jártak, akkor számba vették, s megörökítették azokat a sírokat is, amelyek - bár nem kiemelkedő személyiségek nyugszanak bennük - a síremlékek anyaga, kiképzése, felirata, készítője, netán kora miatt érdeklődésre tarthatnak számot.
- Ennek a munkának az volt a célja - tájékoztatott Kiss Péter -, hogy nyilvántartásba vegyük, s az illetékesek figyelmébe ajánljuk a megóvásra szoruló nyughelyeket és emlékeket. Ha védetté válnak, akkor nem lehet sem eladni, sem megszüntetni őket. Ezzel megelőzhető, hogy idegenek váltsák meg az érintett helyet, s reményeink szerint a város általi gondozásuk is megoldódhat, miután az esetek zömében nincsenek már élő leszármazottak.
A szűkített listára - mint megtudtuk - harmincnyolc olyan sír került fel, amelyeknek a védetté nyilvánítására a bennük nyugvók személye miatt lenne szükség. Közülük tizenötről - mint például Breznay Imréről, Hibay Károlyról, Csiky Sándorról - utcát neveztek el. De ott van Nánássy Mihályné (született: Csernus Amália), akinek a neve a város egyik fontos történelmi eseményével kapcsolódott össze. Ő volt ugyanis az, aki annak idején lelkes beszédben köszöntötte az ide látogató Kossuth Lajost.
A kutatók találtak továbbá két olyan sírt, amelyet régisége, különleges kiképzése miatt szívesen látnának a védettek között. Ezek egyike a Hatvani temető halottasháza mellett fekvő, ismereteik szerint 1832-33-ban készült kőkoporsó. Attól nem messze található a másik érdekes emlék, amit az 1930-ban elhunyt Bayer Zsolt sírhantjai fölé állíttattak hozzátartozói. Az egykori szőlősgazda és városi képviselő nyughelyét egy gyönyörű, kőbe faragott angyal díszíti.
- A kört tovább lehetne bővíteni, mert számtalan olyan sír és kripta van még, ami ugyancsak megérdemelné a védettséget - mondta az érseki levéltáros, aki hozzátette: az elkészült listát a Városszépítő Egyesület áttekintette és elfogadta. Egyben javasolták, hogy a fotókkal és a dokumentációkkal ellátott anyagot terjesszék a képviselő-testület elé. Erre várhatóan a jövő év első negyedében kerülhet sor azzal a reménnyel, hogy az önkormányzat tagjai is egyetértenek majd az érintett sírok védetté nyilvánításával.
Heves Megyei Hírlap
A helytörténeti kutatásokkal foglalkozó szakemberek 2000 nyarán vágtak bele a nagy türelmet és rengeteg időt igénylő munkába, melynek során - a lajosvárosi és a felnémeti sírkert kivételével - a megyeszékhelyen lévő valamennyi kriptát és temetőt szemügyre vették. Az említett kettőt azért nem kereste fel Havas Horváth István, a városszépítő egyesület elnökségi tagja és Kiss Péter érseki levéltáros -, mert azokban a temetőkben nem nyugszanak olyan személyek, akik a feltárás szempontjai szerint érdekesek lettek volna.
A jegyzettömbbel és fényképezőgéppel felszerelkezett helytörténészek ez alatt a csaknem három esztendő alatt azoknak a nyughelyeit keresték meg, s térképezték fel, akik - függetlenül tevékenységi körüktől - a város egykori életében meghatározó szerepet játszottak, illetve valamilyen módon formálták azt.
S ha már ott jártak, akkor számba vették, s megörökítették azokat a sírokat is, amelyek - bár nem kiemelkedő személyiségek nyugszanak bennük - a síremlékek anyaga, kiképzése, felirata, készítője, netán kora miatt érdeklődésre tarthatnak számot.
- Ennek a munkának az volt a célja - tájékoztatott Kiss Péter -, hogy nyilvántartásba vegyük, s az illetékesek figyelmébe ajánljuk a megóvásra szoruló nyughelyeket és emlékeket. Ha védetté válnak, akkor nem lehet sem eladni, sem megszüntetni őket. Ezzel megelőzhető, hogy idegenek váltsák meg az érintett helyet, s reményeink szerint a város általi gondozásuk is megoldódhat, miután az esetek zömében nincsenek már élő leszármazottak.
A szűkített listára - mint megtudtuk - harmincnyolc olyan sír került fel, amelyeknek a védetté nyilvánítására a bennük nyugvók személye miatt lenne szükség. Közülük tizenötről - mint például Breznay Imréről, Hibay Károlyról, Csiky Sándorról - utcát neveztek el. De ott van Nánássy Mihályné (született: Csernus Amália), akinek a neve a város egyik fontos történelmi eseményével kapcsolódott össze. Ő volt ugyanis az, aki annak idején lelkes beszédben köszöntötte az ide látogató Kossuth Lajost.
A kutatók találtak továbbá két olyan sírt, amelyet régisége, különleges kiképzése miatt szívesen látnának a védettek között. Ezek egyike a Hatvani temető halottasháza mellett fekvő, ismereteik szerint 1832-33-ban készült kőkoporsó. Attól nem messze található a másik érdekes emlék, amit az 1930-ban elhunyt Bayer Zsolt sírhantjai fölé állíttattak hozzátartozói. Az egykori szőlősgazda és városi képviselő nyughelyét egy gyönyörű, kőbe faragott angyal díszíti.
- A kört tovább lehetne bővíteni, mert számtalan olyan sír és kripta van még, ami ugyancsak megérdemelné a védettséget - mondta az érseki levéltáros, aki hozzátette: az elkészült listát a Városszépítő Egyesület áttekintette és elfogadta. Egyben javasolták, hogy a fotókkal és a dokumentációkkal ellátott anyagot terjesszék a képviselő-testület elé. Erre várhatóan a jövő év első negyedében kerülhet sor azzal a reménnyel, hogy az önkormányzat tagjai is egyetértenek majd az érintett sírok védetté nyilvánításával.
Heves Megyei Hírlap