A mesterséges intelligencia növekvő szerepe a munkaerő-toborzásban

Az elmúlt években és évtizedekben a munkaerő-toborzás jelentős változásokon ment keresztül mind a folyamatát, mind pedig annak lebonyolításához használt eszközök, technológiák tekintetében. Mint megannyi más területen, természetesen a HR-ben is megjelentek a mesterséges intelligencián alapuló szoftverek, amelyek a kiválasztási procedúra több szegmensében is segíthetik a toborzókat a megfelelő munkaerő megtalálásában.

Ezen szoftverekre, illetve úgy összességében a digitalizáció adta lehetőségek kihasználására pedig most nagyobb szükség van, mint bármikor. Ennek oka, hogy a koronavírus-járvány eredményezte munkaerőpiaci felbolydulás vélhetően nem ért véget, hisz nyakunkon a következő krízis, méghozzá az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló energiaválság formájában. A válság hatására megemelkedő rezsiköltségek ugyanis minden bizonnyal számos vállalkozásnak jelentenek majd megugorhatatlan akadályokat, amelyek így kénytelenek lesznek elbocsájtásokhoz, vagy akár a működésük ideiglenes, esetleg teljes beszüntetéséhez folyamodni, ami jelentősen megnövelheti az álláskeresők számát. Ebből pedig egyértelműen adódik azon következtetés, miszerint nagyobb érdeklődés fog mutatkozni a betöltetlen pozíciók iránt, aminek hatására fokozott lehet a HR leterheltsége.

Ezen felvetést támasztja alá az is, hogy az álláskeresés, illetve maga a pályázás manapság már egy meglehetősen egyszerű procedúra, hisz az állásportáloknak köszönhetően gyakorlatilag bárki néhány kattintáson keresztül hozzáférhet az őt érdeklő pozíciókhoz. Sőt, a folyamat tovább egyszerűsödött azzal, hogy néhány állásportál – többek között az AllasOrias.hu megjelent a saját applikációjával, ami nem csak egyszerűvé, hanem rugalmassá is tette a munkalehetőségek közötti böngészést. Az appnak köszönhetően az EgerAllas.hu oldal munkaadói, az egri álláshirdetők is élvezhetik a videós előszűrés előnyeit. Az álláskeresői tevékenység egyszerűsödéséből adódóan tehát nem ritka, hogy egy pozícióra akár több tucat pályázat is érkezzen. Egy esetleges munkanélküliségi hullám esetében pedig minden bizonnyal ez a szám csak tovább növekedne.

A beérkezett jelentkezések közötti szűrést már gyakran maga a portál is segíti. Az előbb említetteknél maradva, az AllasOrias.hu hirdetéseinél – így az egri munkalehetőségeknél is - például videós előszűrési funkció áll a munkaadók rendelkezésére, akik így a hirdetésük részeként kérdéseket tehetnek fel a pályázóknak, amelyeket azoknak videós formában kell megválaszolniuk és a jelentkezésükhöz csatolniuk. Persze egyes cégek nem csak ilyen és ehhez hasonló segítségeket vesznek igénybe, hanem egyre többször támaszkodnak különböző, a mesterséges intelligencián alapuló szoftverekre, például azért, hogy kiszűrjék az adott pozíció követelményeivel nem összhangban álló önéletrajzokat. Ezeknek a szoftvereknek a hatékonysága főként abba rejlik, hogy képesek a kulcsszavakat a kontextusukban is értelmezni, ezáltal pedig eredményesen tudják rangsorolni a jelölteket az alkalmasságuk szerint. 

mesterséges intelligencia szerepe a munkaerő-toborzásban

A mesterséges intelligencia növekvő szerepe a munkaerő-toborzásban

Az automatizáció azonban gyakran már nem csak az előszűrésnél, hanem az interjúztatásnál is szerepet kap. Folyamatosan gyarapodik ugyanis azon vállalatok száma, amelyek chatbotot, automatizált videóinterjút alkalmaznak a kiválasztás során. Ennek értelmében a jelölt lényegében egy MI-alapú szoftver kérdéseit válaszolja meg, s válaszait, adott esetben tesztbeszédét és arcmimikáját a rendszer kiértékeli, majd ez alapján tesz javaslatot az alkalmasságát illetően. Mindezek mellett pedig a mesterséges intelligencia jó szolgálatot tesz a személyiség, illetve a különböző képességek felmérésére irányuló tesztek kiértékelésében is, ami ugyancsak jelentős mértékben felgyorsíthatja és gördülékenyebbé teheti a kiválasztási procedúrát.

Ezen pozitívumok ellenére azonban a HR-szakemberek nagy része óvatosságra int a mesterséges intelligencia toborzási folyamatokban történő alkalmazásával kapcsolatban, s inkább annak kiegészítő jellegét hangsúlyozza. Vélekedésük szerint ugyanis az olyan tényezők, mint a személyes benyomás vagy az előzetes emberi megérzés továbbra is fontos része kell, hogy legyen a döntési folyamatnak.

 

J.M